Mondtad, hogy nem tudsz mit adni a lóheréért cserébe. Te nem is tudod, mennyi mindent adtál te, adtatok ti nekem. Én nem tudom sosem meghálálni.
Mikor veletek vagyok, nem múlik az idő, nem bánt senki, nem fáj semmi. Nem gondolkozom azon, mi van kint, nem bántanak a gondok, és veletek nincs halandóság sem.
Szóval kimondhatatlanul szeretlek titeket.
Igaz amit mondtál, a tenyereteken hordoztok. Én vagyok a királylány a hős lovagok között. És nem tudom máshogy meghálálni, minthogy színt, örömöt csempészek néha a napjaidba.
Szóval, ezért járok mindig hozzátok, és ezért kaptad a lóherét, cserébe. Vigyázzon helyettem kicsit rád, rátok is. És talán akkor is eszedbe juttat engem, amikor messze vagyok.