Sosem mertem belevágni. Sosem mertem részt követelni magamnak a nagy kékségből, ahol csak a hal van igazán otthon. Értettem, miről mesélnek messzerévedő tekintettel Szépszeműék, de átélni sosem mertem. Mindig volt rá indokom, miért nem: félek a haltól, megcsíp a rája, megesz a cápa.
Eddig.
Mert akarom. Mert meg akarom tudni, mit mutathat egy hajóroncs, saját kezemmel akarok turkálni a tengerfenéken kincseket keresve. Nem csak érteni, átélni akarom Szépszeműék sztorijait.
Borzasztó jó könyv a 213 bar. Lehet a boltok polcain találni rendőrsztorit, nagyvárosi krimit, lövöldözős, esetleg szerelmes sztorit. De ilyen jó búvárkrimivel még nem találkoztam. Nagyon tetszik az elmesélés stílusa, folyamata. Minden kirajzolódik lassan, de nem lineáris a történet. Pont ezért érdekes. Olyan mérhetetlenül reális. Az ember gondolatai ugyanígy repkednek ide-oda. Csak vannak emberek, akiknek érdekes a sztorija. Mint Kathrinnak.
Nem lövöm le a poén, nem adok ízelítőt a sztoriból. Bízz bennem, és olvasd el te is! Csak jól járhatsz...
Mert tényleg minden a levegőről szól...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése